9.fejezet-Byakuya magányos napjai
Byakuya Story II
Byakuya elrabolt szerelme
9. fejezet: Byakuya magányos napjai
Pár napja tért vissza Byakuya Seireitibe, s az örökös
belső harca saját hitével kezdte felemészteni.
Ez a munkáját nem befolyásolta.
Rendíthetetlenül vetette bele magát.
Meg is mosta a hadnagy fejét, amiért nem volt képes
rendesen megcsinálni a rá bízót, feladatokat.
Egy pici szüntet tartót, kinézet az osztag szállás ablakán,
már határozottan megjelentek az ősz jelei a fákon.
Az eső most is szakadatlanul eset, mintha csak siratnák
Hisako-san eltűnését.
De senki sem siratta annyira, mint Byakuya lelke
legmélyén.
Kopogtattak az ajtón, Byakuya az ajtó felé nézet, aztán
visszavándorolt tekintete az ablakból csodált esős utcára.
Hadnagy belépet az ajtón, s megállt Byakuya előtt.
Kapitány úr, - szolalt meg Renji.
Engedélyt kérek csatlakozni Rukiahoz.
Byakuya nem szolt, semmit, csak ismét megfordult,s a
hadnagyára nézet.
Azt csinálsz, amit akarsz, a főkapitány nem adott további
utasításokat.
Kuchiki kapitány nem jó, ha egésznap csak az esőt
bámulja, rossz hatással van a kapitányúra.
Ehhez semmi közöd Renji, hogy mit csinálok szabad
időmbe.
Visszafordult az ablakhoz.
Renji kiment a szobából, s Byakuya ezek után visszatért
az íróasztal mögé.
Renji kisé morcosan sétált végig a osztag szállásán,s
azon tanakodót mi lehet ez a hirtelen változás a
kapitánynál. Mikor a bejáratnál meg látta Rukiát s
odasiette hozzá.
Na, mit mondót nii-sama?
Vágta egyenesen Renji képébe a kérdését Rukia.
Renji meg dörzsölte állát tanakodva. Hát Rukia a
kapitány most nagyon furcsa volt… mintha kezdene
vissza változni a régi énjére. A magány nem tesz neki jót.
Ez idáig is tudtam te ostoba fajankó.
Azt kérdeztem mit mondott?! Nem azt hogy mi a
megállapításod!
Jól van, na, ne húzz fel már magad.
Azt mondta neki mindegy mit teszek, úgy hogy veled
megyek Hueco Mundoba.
Időközbe az eső is elállt, s az esőcseppeket gyorsan
magához vonta a nap sugara.
Renji és Rukia Kisétált a 6. osztag szállásáról, s
egyenesen Ukitake kapitányhoz sietek.
Tudták, hogy a kapitány meg fogja érteni azt, amire
készülnek, s tán egy dangait is megnyitnak nekik Hueco
Mundo és Soul socity között.
Ukitake készségesen közbe járt az érdekükbe Kurotsuchi
kapitánynál annak ellenére, hogy a fejével és jó hírnevével
játszót.
Még is mit kapok cserébe, amiért segítek nekik Ukitake?
Semmit.
Gondolj rá úgy, mint egy jó cselekedetre.
Mi csoda, hogy gondolod, csak úgy ingyen megteszem
ezt a szívességet neked?!
Kérjük kapitány úr ön az egyetlen reménységünk…
mondta Rukia.
Tenger kékszemével a kapitány szemébe nézet.
Nem bánom, de csak Rövid időre nyithatom meg a
dangait, mert különben bemérik.
Kurotsuchi bement az osztagához,s útja a laborba s rá is
talált a hadnagyára,mert nélküle nem tudta volna előhívni
a dangait. Kimentek,Ukitakehoz s számukra biztonságos
helyre cipelte a két távozót.,s a segítőjüket.
Bele telt egy kis időbe mire meg jelent az égen egy
repedés,és az egyre táguló sötét lyuk hívogatón tekintet a
két shinigamira. Rukia és Renji elindult felé,s belépet a
sötétségbe. Dangai bezárult,s a két kapitány visszatért
osztagához úgy mintha semmi sem történt volna.
***
Két hete hagyták itt Soul Socity-ot,Rukia és Renji.
Byakuya még szótlanabbá vált,s nem foglakozót a
külvilággal csak türelmesen várt.
Napnak nem sokára vége volt,s Byakuya lassan
összeszedte iratai egy részét , hogy majd haza viszi a
birtokra,s még néhányszor átnézi őket.
Az ajtó váratlanul kinyitódót, s berohant rajta az első tiszt.
Hadnagy eltűnt, és a húga is kapitány úr, - kiáltotta
Byakuyanak teljes torokból.
Már átkutattuk egész Soul Socity-t, de nem találtuk őket.
Tudom.
Hadnagy bejelentette nekem a távozását.
Most elmegyek…
Byakuya kisétált az ajtón egyenest a folyosóra.
Végig sétált rajta egész az ajtóig. Kiment, s elindult
hazafelé… egészen a kis otthonáig meg se állt.
Belépet a dolgozó szobába, s letette az íratokat.
Levette a shinigami haorit, és hakamat, felvet helyettük
egy otthoni viseletű yukatát.
Annak ellenére kint az idő már December elejét sugallta,
nem érzékelte a hideget..
Nap leszállt, s csillagok gyúltak az égen, kint egy
ismeretlenek vélt alak motoszkált, s Byakuyahoz sietet.
Fel lopózót a lépcsőn, s megállt az ajtó előtt.
Byakuya érzékelte az ajtónál vacilláló személyt,
- Gyere be Shinji.
Shinji elhúzta az ajtót, és belépet házba.
Levette a cipőjét, s onnan egyenesen Byakuya dolgozó
szobája felé vette az irányt.
Bement Byakuyahoz, s mint mindig most is hátal ült neki.
Leült a tatamira.
Felém fordulnál Byakuya?
Válasz egy néma bólintás volt, s Shinji felé fordult.
Byakuya egy üzenetet hoztam neked, egy futárral küldte a
főkapitány.
Át vette a papirost, s elolvasta.
Köszönöm Shiji.
Felállt a tatamiról, és kiment az ajtóig.
Felhúzta a szettát, és elbúcsúzót Byakuyatól.
Byakuya,jó lenne minél hamar visszahozni Hisako-
sant,mert megint kezdesz,befelé fordulni,s ez nem tesz jót
neked.
Nem kell rá emlékeztetned.
De Byakuya!
Mindent a maga idejébe Shinji.
Nem feledkeztem meg róla.
Shinji kiment az ajtón, s visszasétált saját otthonába.
Másnap reggel Byakuya egyenest a főkapitányhoz ment.
Megállt előtte, s meghajolt.
Főkapitányúr, ahogy kérte megjelentem.
Kenpachi ekkor lépet be és megállt Byakuya mellet.
Zaraki kapitány, elküldöm Kuchiki kapitánnyal együtt
Hueco Mundoba, legyenek Kurosaki Ichigo segítségére.
Byakuya tekintete sarkából Zarakira nézet.
Mi az nem tetszik valami?
Jegyezte meg harsányan Kenpachi.
Byakuya megrázta fejét.
Legalább ennyivel közelebb került Hisakohoz, s ezt az
apró örömöt áldotta a szíve.
Még az nap este újabb üzenetet kapót Byakuya, a címzett
ismeretlen volt.
Mikor elolvasta,s meglátta az alján az aláírást akkor
kerekedet ki a szeme.
Mert aki aláírta a üzentet,mag Hisako-san volt.
Esti szürkületbe azonnal magához hívatta az első tisztjét,
és kezébe nyomta a papírt.
Byakuya haragosan nézet a tisztre. – Derítsék ki az, aki
szórakozik velem.
Elküldte a tisztet.
Tiszt eltávozót, s bár nem tudta, de valami azt súgta neki
kapitánya most téved.
Tán segítsége akadt Las Nochesbe?
Ezért üzeneteket küldözget a kapitány úrnak?
Tisztnek ezen járt az esze, mi közbe visszafelé tartót a 6.
osztag szállására.
Byakuya kedvetlenül visszaült az asztalához,s próbált a
feladataira koncentrálni,de nem ment neki. Folyton az
üzente járt a fejébe.. meg akarok szökni Hueco
Mundoból.
Ezzel még nagyobb fejfájást okozott Byakuyanak.
Byakuya azt remélte tán még időbe éri el Las Noches
falait, ahol Hisakot is fogva tartják.
Elnyűtt tekintete üresen nézte az iratait.
Felállt és bement a háló szobába.
Abba a szobába ahol Hisakoval olyan sok szép napot
töltöttek el egyűt.
Az utóbbi hetekbe folyton a dolgozó szobába alut el.
Most hátha sikerül elaludni a háló szobába.
Bement s a már szolgálók állttal megvetet ágyra
pillanatot.
Egy szellem kép jelent meg előtte, aki maga volt Hisako.
Élő nagyságba előtte állt
Nyúlt a szellem kép felé, aztán szertefoszlót, mint a hajnali
köd, amit magába szív a nap fénye.
Az ágyhoz sétált lefeküdt az ágyba, s magára húzta a
takarót.
Hátán fekve, feje alatt a keze pihent.
Így nézte érzelmetlen tekintettel a szoba plafonját.
Próbálta álomra ringatni szemeit,de nem tudta elméjét,se
szívét lecsillapítani.
Sokórányi vergődés után ki kelt az ágyból, s kiment a
késő őszi éjszakába.
Kint a táj néma csendbe tekint rá vissza, a köd szinte
fojtogatóan telepedet a fákra.
Egy ideig kémlelte a körülötte lévő fuldokló tájképet, s
aztán visszatért a szobájába.
Nehézkesen elaludt, egy órára aztán felriadt, csak
rosszat álmodót.
Ismét kimászót az ágyból, és átment a dolgozó szóbába,
átnézni az iratait.
Végül csak ott érte el az állom.
Rádőlt az asztalra, s mély álomba szenderült.
Minden egyes nap így telt el neki egészen addig, míg el
nem jött a távozás ideje.
Az nap, mint mindig korán felkelt, s már napok óta várta
azt a jelentést, amit az üzenettel kapcsolatosan
kiderítettet-tényeket tárják fel.
Bement az osztagához, s vele tartót az első tiszte,
kezébe a jelentéssel.
De az első tiszt csak a kapunál csatlakozót a kapitányhoz
napi jelentéseket kellet írnia a friss fejleményekről.
Minden esetbe csak kevés nyomot hagyót maga után az
illető,s két hét után alig jutottak valamire.
Bementek a dolgozó szóbába, Byakuya leült, s szürkés
tekintete a tisztre szegeződőt.
Kapitány úr,- Kezdte a tiszt a mondandóját.
Összegezve az eddigi fejleményeket, csak annyit tudunk
biztosan, valaki megnyitót egy dangait, de ismételten
nem volt elég időnk ahhoz, hogy shinigamikat küldjünk ki
Seireitei közelébe meggynyíló átjáróhoz.
Byakuya bosszúsan tekintet a tisztre.
Csak ennyit tudtak kideríteni?!
Igen kapitányúr, ahogy mondtam, nem hagytak túl sok
nyomot, amit felderíthetünk volna.
Byakuya átfutót néhány fontosabb iratot, és a 1. tisztre
nézet.
Mostantól, meghatározatlan ideig engem fog
helyettesíteni.
Byakuya fel ált,és elindult kifelé az osztag szállásáról.
Végig sétált az utcán,s közbe elhaladt az akadémia elött
is.
Fiatal lányok álltak kint,s összesugdolóztak,mi közbe
Byakuya elhaladt előttük.
Ez az a férfi, akihez hozzá ment Hisako?
Igen ez az.
Nagyon mogorvának látom.
Áhh ez csak a látszat.
Hisakoval mindig kedves volt.
Úgy beszélsz róla mintha nem is létezne már.
Hát elég nehéz lehet most neki.
Még is csak elvitték a feleségét,ráadásul,terhesen.
Vajon milyen célja lehet vele az ellenségnek?
Hogy is hívják?
Nem Kuchiki Byakuya?
De azt hiszem, még a neve is annyira nemes.
Lányok bevörösödtek amint a név elcsendült egyikük
ajkáról.
Egy termetes férfi jelent meg a mögöttük.
Nektek nem az órán kéne lennetek?
Förmed rájuk az egyik tanár.
De de tanár úr,s be is sietek a tantermükbe.
Tanár már csak Byakuya halovány testét láthatta messzeségbe.
Sarkon fordult,s visszatért az akadémia falai közé
Kenpachi és Kurotsuchi kapitány már várta,a 12.osztag
szállásánál.
Elkezdték megnyitni az átjárót Hueco mundo és Soul
Socity között.
Végre eljött az a nap, mikor közelebb érezhetem
magamhoz Hisako-sant.
Közelebb, mint bár mikor az utóbbi hetekbe.
Ezekkel a gondolatokkal lépet be a dangai sötétségébe.
Hosszúnak tűnő rohanással végig futottak a dangaion, s
a következő pillanatba már Las Noches fali között találták
magukat.
Byakuyanak első gondolata Hisako-volt.
Valahol nagyon távol bent a falak között halványan érezte
a jelenlétét.
Megnyugvással töltötte el az a gondolat, hogy még életbe
van.
Folytatása következik
|