Kuchiki ház örökösei III

Byakuya elveszet fia

Fejezet: Az igazság záloga.

Takuya az udvaron edzet mindennap, mint ahogy

elődei

napjait is ez töltötte ki.

Byakuya szigorú tekintettel figyelte fiát, s egy levél

lapult a

kezébe.

Az alig 18 éves ifjú belső tüze nem lepte meg

Byakuya,bár ekkora már megkomolyodót,de nem

bánta

amiért fia késő érő típus lett.

Az ifjú leeresztette fakardját és apja felé tekintet.

Már majdnem olyan magas volt, mint apja.

Behívta a házba, előtte levette cipőjét és egy szál

tabiba

mentek be a dolgozó szobájába.

Byakuya asztala mögé ment és leült mögé.

Takuyara nézet,- ülj le fiam.

Ifjú aggodva nézet apjára, tekintetébe még a

megszokottnál is keményebbnek tűnt neki.

Ekkor az asztalra tette a levelet, s ajka meg

szeretet volna

mozdulni, de a tolóajtó kivágódót és besétált rajta

Hione.

Apja mögé lépkedet és leguggolt mögé,s

átkarolta.

Apukám annyira szeretlek.

Fejét széles vállára helyezte.

Byakuya jéghidegen lányára nézet. Hione

elvigyorodót

apja tekintetén, hisz tudta nem fogja bántani, még

ha

szólítás nélkül is lépet be a dolgozó szobába.

Byakuya megfogta lánya kezét.

- Most menj ki, mert beszélni szeretnék a

bátyáddal, és

szólj  Hisako-sanak jöjjön be a dolgozó szóbába,s

gyere

vissza vele.

Hione szófogadót Byakuyanak,s elindult kifelé.

Egy váratlan mozdulattal megölelte bátyát is.

Nii-san annyira szeretlek.

Takuya zavartan nézet Byakuyara.

Most már indulj, gyerünk kisasszony!

Már is.

Ismét kivágódót az ajtó, s Hione eltűnt mögötte.

Byakuya némán várta Hisako megjelenését, s

tudta előbb

utóbb ki kell derülnie a másik ifjú létezésének.

Úgy gondolta most van itt az idő. Bár Hionet nem

tartotta

egyik szüleje sem elég idősnek ahhoz, hogy

megtudják

azt a pici titkot, amit évekig magukba hordoztak

Hisakoval.

Ha most kihagyják belőle, akkor rosszul eshet

lányuknak.

Byakuya felvette az asztalról a levelet, és egy

papírvágó

késel felbontotta.

Kihúzta levelet,s szétnyitotta,és végig olvasta a fia

előtt.

Takuya ez a levél az akadémiáról jött,s azt írják

benne,felvettek,s még ebbe az évbe neki

kezdhetsz a

tanulmányaidnak.

Akkor shinigami leszek?!

Igen fiam az lehetsz.

De ne hozz szégyent a családunkra.

Ne feled hova születtél.

Az ifjú némán bólintót és mosollyal az ajkán várta

húga és

anya megjelenését.

Hosszas várakozás után Hisako jelent meg az ajtó

mögött.

Bemehetek Byakuya-sama?

Igen.

Hisako elhúzta az ajtót és besétált Hioneval egyűt.

Byakuya mellé sétált, de kisé távolabb tőle

helyezte el

magát a tatamin.

Szeme sarkából Byakuyara nézet,s aztán szeme

gyermekein állapodtak meg.

Hione bátya mellet ült és nagy szemekkel figyelte

szülei

komoly arcát.

Mi a baj anya?

Végül szólalt meg Hione.

Szokottnál is komolyabbak vagytok, és ez nem

tetszik nekem.

Karba tette a kezét és elfordította a fejét.

Ugyan már Hione.

Apa mindig ilyen.

Takuyanak igaza van, mindig ilyen az édesapátok.

 - Szakította félbe a gyermekei beszélgetését

Hisako.

Hisako arcán apró bőrpír jelent meg.

Még sosem mondta ezt így közvetlenül gyermekei

előtt.

Mindig Byakuya-samanak szólította férjurát, ha a

gyermekik is velük voltak.

Byakuya ajka halványan elmosolyodót, s

Hisakorara nézet

szeme sarkából.

Végül gyermekeire tekintet.

Tudnotok kell, van még egy bátyátok.

Takuya ikertestvére.

Nem tudjuk, hogy néz ki és hogyan fejlődőt, mert az

élők

világába nőt fel.

Bár sejtem nem sokba különbözik tőled.

Takuya szeme lassan kikerekedet,a

megdöbbenéstől,mindig  úgy gondolta,majd ö

maga lesz

a következő apja után,de ahogy apjára nézet már

tudta,

hogy apja bátyát akarja megtenni erre a felelősség

teljes

hivatásra. Fejét lehorgasztotta és  nem tehetett

mást mint

elfogadja a tényt,hogy nem  lesz többé apja

kegyeltje.

Felemelte fejét és üvegesen apja szemébe nézet.

Mi a neve a bátyámnak?

Takumi.

Jött rövid válasza Byakuyanak, aki legalább

annyira

kíváncsi volt nagyfiára, mint a család többi tagja.

Apa ez nem volt szép tőled, hogy eltitkoltad elölünk

bátyánk létezését!

Kisasszony vissza az agarakkal.

Förmed rá Hisako.

Byakuya-sama most látta jónak elmondani, semmi

okod

nincs ráförmedned.

Hione elfordította felszeget fejét, s úgy tett mintha

nem is

izgatná az amit anya fejéhez vágót.

Valójába nagyon is dühítette az anya válasza,de

nem

szállt vele szembe,mert nem találta értelmét, mert

anyát

úgysem tudná meggyőzni az igazáról.

Byakuya  nem vet tudomást lánya kirohanásán,s ez

Hionet

még jobban dühítette,s se szó se beszéd kiment a

szobából,s még a tolóajtót is jól bevágta.

Jobban, mint ahogy szokta.

Hisako Byakuyara nézet aztán a szemei földre

tekintetek.

Ezek a kis csetepaték szinte mindennaposak

voltak a

családba, de sosem apja lánya tűzőt össze.

Takuyaval többet vitázót, mint a család bármelyik

tagjával.

Takuya hátra fordította fejét,s jól hallotta a tolóajtó

kiugrót

a sínből,olyan erővel húzta be Hione.

Egy részen még az ajtó is megrepedt és néhol

elszakadt.

Byakuya felált az asztaltól és az ajtóhoz sétált.

Ránézet,s aztán fia felé fordult.

 Mindig tudtam, erős Hione, de úgy látszik még túl

korai

volt megtudnia az igazságot.

Ne rágódjon ezen Byakuya-sama.

Byakuya Hisakora nézet.

Nem foglakoztat Hisako-san.

Így legalább nem vágja a fejemhez a kedves

lányom

mindent ö tud meg utoljára.

Akár korai volt akár nem most már nem lehet

visszafordítani a történteket.

Takuya apjára nézet.

Apám ezek szerint a nem ismert fivérem lesz a

házkövetkező vezetője.

Igen Takuya, a bátyádat szeretném megtenni a ház

fejének.

Értem apám akkor készülök az akadémiai

tanulmányaimra

és minden megteszek, hogy büszke lehess rám.

Byakuya csak bólintót, egyet, de nem volt biztos

döntése

helyességébe.

Tudta fájdalmat okozót fiának, a törvényeket nem

szeghete meg, még ha nem is itt nevelődőt Takumi

reménykedet, benne jó vezető válik majd belőle.

Takuya fel ált a tatamiról, és kiment a szobából.

Nagycsalódás volt számára apja döntése, de ennek

ellenére azon gondolkodót vajon mi kép ismerheti

meg

fivérét.

Vadabbnál vadabb ötletei támadtak, amit végül

mindig

elvetet, mert azzal csak apját haragította volna

magára.

Hione kint duzzogót a kertbe.

Képtelen volt felfogni, hogy szülei ilyen sokáig

képesek

voltak eltitkolni azt a tényt, hogy valahol létezik egy

másik

bátyja.

Távolból Hisako közelítet lányához.

Nem tudta, vajon mit mondhatna lányának ezek

után, bár

meglepte Hione igazságtalan kirohanása.

Ha jobban belegondol tán nem is volt az olyan

igazságtalan, de nem tehetek másképp még ez

volt

Hione kislányom, tudom váratlanul ért téged ez a

hír.

Byakuya-sama- val sokat törtük a fejünket vajon

mikor

lenne a leg meg felelőbb elmondani nektek az

igazságot

a legidősebb fivéretekről.

Az nem kifejezés anyám,de ha jobban

belegondolok,biztos nehéz lehetet nektek.

Igen az Hione ezért kérlek téged,kérj bocsánatot

Byakuya-samatól a viselkedésed miatt.

Hione anyára nézet,s aztán fel ált a padról és

elindult

vissza a házba.

Az ajtó előtt papucsot cserélt.

Lassan közelítet a dolgozó szobához, s megállt a

tolóajtóba.

Az ajtót még mindig nem volt megcsináltatva,

pedig már

lett szólva arra illetékesnek, hogy cserélje ki.

Gyere be Hione.

Hívta be Byakuya lányát.

Hione tétovázót egy kicsit, végül levette a papucsot és

bement apja dolgozó szobájába.

Leült vele szembe a tatamira.

Szégyenlősen szemezet a gyékénnyel,s zavarába

ujjával

köröket rajzolgatót a tatamira.

Apa, szeretnék bocsánatot kérni tőled. Lassan

felemelte

a fejét és magabiztosan apja szemébe nézet.

Nem volt szándékomba megsérteni téged sem

anyát.

Tudom, hogy szeretek engem és Takuyat is.

Kérlek, bocsáss meg. Meghajolt előtte, amit még

sosem

tett és majdnem könnyes szemekkel felnézet

Byakuyara.

Elfogadom a bocsánatkérésed, de nem tűröm,

hogy így

viselkedj velünk.

Hione vidáman újból mosolyra fakadt és oda futót

hozzá

átölelni.

Byakuya meg simogatta lánya fejét, és egy halvány

mosoly jelent meg szája szegletén.

Most menj ki, még sok a munkám.

Hione ismét mosolygót egyet apjára, és kiment a

dolgozó

szobából.

Rájuk esteledet, mikor Byakuya nyugtozott egyet, s

fel ált

az asztaltól.

Kisétált az ajtón, onnan a házból.

  A kertbe, elégedetten figyelte az éjjel csillagjait.

Egy árnyékot érzet meg maga mögött ki átkarolta

könnyedén és széles vállára tette fejét.

Hisako.

Mondta halkan felesége kezét megfogva.

Ezen is túl vagyunk Byakuya,most már tudják a

gyerekeink azt mit elhallgatunk előlük.

Igen Hisako tudják.

Byakuya felesége felé fordult, közbe Hisako

öleléséből

kibujt.

Felé nézet, s keze az arca bőrére simult,s lágy

simogatások közepette magához húzta,s meg

csókolta

ajkát.

Folytatása következik

Vajon milyen élete lehetet Urhara Kisuke mellet az Ifju

Takuminak?

Következő fejezetbe bepillantást nyerhetek Takumi egy

napjába.